Prezidentka Zuzana Čaputová v utorok 15. marca 2022 pri príležitosti výročia revolúcie a boja za slobodu v rokoch 1848-1849 zablahoželala Maďarom žijúcim na Slovensku k významnému národnému sviatku, ktorý si pripomínajú.
Hoci slovenské a maďarské historické povedomie hodnotí vtedajšie udalosti rozdielne a Maďari a Slováci v tom čase kráčali za slobodou inými cestami a v odlišných pozíciách, podľa prezidentky sa však zhodne hlásime k základným hodnotám, za ktoré naši predkovia bojovali.
"Demokratické požiadavky revolúcie ako sloboda tlače a rovnosť občanov pred zákonom sú spoločným pokrokovým dedičstvom našich národov. Túžba po slobode a demokracii ostala hybnou silou našich dejín aj počas 20. storočia. Maďari i Slováci zažili tragické okamihy v rokoch 1956 a 1968, keďže ich vystúpenia za slobodu a proti totalitnému režimu boli potlačené hrubou silou. Zažili sme aj príchod slobody, keď sme spoločne s Maďarmi prežívali rúcanie železnej opony v roku 1989. Maďarská komunita na Slovensku zohrala významnú – až kľúčovú úlohu - vo chvíľach, keď sme rozhodovali o našej európskej budúcnosti."
Odkaz 15. marca je podľa prezidentky aktuálny aj dnes, keď v našom tesnom susedstve prebieha vojnový konflikt. "Ruská agresia voči Ukrajine a jej ľuďom je do veľkej miery brutálnou reakciou na legitímne želanie občanov Ukrajiny slobodne rozhodnúť o smerovaní svojej vlasti. Z histórie, ale aj z čerstvej skúsenosti u nášho východného suseda vyplýva, že sloboda a demokracia nie sú trvalými a navždy vybojovanými hodnotami. Aj jeden a trištvrte storočia od revolučného roku 1848 môžu nastať dejinné okamihy, kedy je nevyhnutné o ne zápasiť. A rovnako je nevyhnutné ich neustále chrániť a kultivovať. Preto si želám, aby dni ako ten dnešný, boli príležitosťou hľadať to, čo nás spája."
"Magyar nemzetiségű polgártársaink legfontosabb nemzeti ünnepüket, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját ünneplik ma.
1848. március 15-éről a nagy magyar író, a komáromi születésű Jókai Mór a következőt írta: „Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt!” A magyarok és szlovákok azokban az időkben eltérő helyzetekből kiindulva és eltérő utakon indultak el a szabadság felé, ezért a szlovák és a magyar történelmi tudat is különbözőképpen értékeli a korabeli eseményeket.
Egyaránt felsorakozunk azonban azok mellett az alapvető értékek mellett, amelyekért elődeink harcoltak. A forradalom olyan demokratikus követelései, mint a sajtószabadság és a törvény előtti egyenlőség közös haladó öröksége nemzeteinknek.
A szabadság és demokrácia utáni vágy a 20. században is történelmünk hajtóereje maradt. A magyarok és szlovákok tragikus pillanatokat éltek át 1956-ban és 1968-ban, amikor a szabadságért a diktatúrával szemben vívott küzdelmüket a nyers erőszak tiporta el. Együtt éltük meg a szabadság eljövetelét és a vasfüggöny ledőlését 1989-ben. A szlovákiai magyar közösség fontos, sőt mi több kulcsszerepet játszott akkor is, amikor az európai uniós jövőnk volt a tét.
Március 15-e üzenete ma, amikor közvetlen szomszédságunkban háború zajlik, is aktuális. Az ukrán állam és lakossága elleni orosz agresszió brutális reakció Ukrajna népeinek azon legitim törekvésére, hogy szabadon dönthessenek hazájuk sorsáról.
A történelem és keleti szomszédunk friss tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a szabadság és a demokrácia nem állandó és örökké tartó értékek. Egy és háromnegyed évszázaddal 1848 forradalmi évét követően is olyan helyzet teremtődhet, hogy küzdenünk kell értük. Mint ahogy szükségszerű ezen értékek állandó védelme és erősítése.
Ezért azt kívánom, hogy az olyan napok, mint a mai is, lehetőséget teremtsenek arra, hogy megtaláljuk azt, ami összeköt bennünket. Magyar nemzetiségű polgártársainknak és a magyaroknak, éljenek bárhol a világban, szép és méltóságteljes ünnepet kívánok."
